Mostanában több tréningen, előadáson is hallottam az előadótól, hogy a siker egyik titka az, ha valaki korán kel. Ha a Google keresőjébe beírjuk hogy „sikeres ember” + „korán kel”, számtalan cikket ad ki találatként. Ezzel szemben, ha azt írjuk be a keresőbe a „sikeres ember” mellé, hogy későn kel, akkor a legtöbb cikk éppen az ellenkezőjéről fog szólni és elenyésző azoknak a találatoknak a száma, amely a sikeres baglyokról szól.

Sokan ismerik és próbálják alkalmazni Robin Sharma tanácsadó, coach, szónok híres 20-20-20-as formuláját, vagyis azt, hogy minden reggel az első 60 percet a személyes felkészülésnek kell szentelni: 20 perc sport, 20 perc a negyedéves célok átgondolására és végül 20 perc tanulás. Ehhez a legtöbb embernek egy órával korábban kell felkelnie a megszokottnál, ami legtöbbünknek 5 vagy 6 órát jelent. Maga Robin Sharma az 5 órát javasolja.

Ha ki akarjuk magunkat aludni és a felnőtt emberek 7-9 órás alvásszükségletét valóban betartani, akkor ehhez este 9-fél10 körül ágyba kell bújni és el kell tudni aludni. Ez sokak számára már eleve óriási kihívás, hiszen nagyon gyakori, hogy valaki 6-ig, 7-ig vagy akár tovább dolgozik, utána sportol vagy elintéz néhány dolgot, együtt van a gyerekeivel, családjával, párjával és hipp-hipp máris 10-11-et mutat az óra.

Vannak azonban olyanok is, akik számára fizikai lehetetlenségnek tűnik a korai lefekvés és a korai kelés. Ők a „bagoly” típusok, akik este érzik energikusnak magukat és nagyon nehéz elaludniuk éjfél vagy hajnal 1-2 óra előtt.

Vajon ez csak egy rossz szokás és náluk is a korai kelés lenne a siker záloga? Egyáltalán lehet-e valaki bagolyként sikeres?

Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy az ún. biológiai óránkat mennyire határozzák meg a génjeink. A 23andMe cég  közel 90.000 embert kérdezett meg az alvási szokásairól és hasonlította össze a genetikai jellemzőikkel és 15 olyan területet talált az emberi genomon, ami a pacsirta létért felelős. Érdekes módon a koránkelők között több nőt találtak, mint férfit. (48.4 százalék vs. 39.7 százalék)

A Rockefeller Egyetem kutatói 2017. Áprilisában publikáltak a Cell folyóiratban egy kutatást, amelyben egy bagolyságért felelős génmutációról, a CRY1 gén mutációjáról számoltak be. A tapasztalataik szerint ez a gén lehet felelős a késleltetett alvásfázis szindrómáért, amivel sok – önmagát bagolynak tartott embert – diagnosztizálnak. Ezeknél az embereknél a 24 órás alvás-ébrenlét ciklus késleltetett, vagyis az átlagemberekhez képest órákkal később indulnak be a szervezetükben az ébredésért és elalvásért felelős biológiai folyamatok.

Till Roenneberg, a müncheni Ludwig-Maxmilian Egyetem kutatója, a cirkadián ritmus szakértője szerint azonban nem olyan egyszerű, hogy pacsirta vagy bagoly génünk van. Nem kétállású kapcsolóként, sokkal inkább egy skálaként kell elképzelni a bagoly és pacsirta vonásokat. A két szélsőség a szélén helyezkedik el, ám a legtöbb ember valahol a kettő között. A kutató szerint ráadásul a bioritmusunk bizonyos mértékben átállítható, hiszen a jet lag-ből is felépülünk. Az életkörülményeinkben, szokásainkban bekövetkező változások és a fény kitettség befolyásolja az alvásciklusunkat. Ha például rendszeresen késő éjszakáig monitor előtt ülünk, akkor természetes módon nehezebben fogunk tudni este elaludni.

Vajon akkor mi a megoldás? Érdemes egy bagolynak kínoznia magát a korai felkeléssel?

Egy jó hír a baglyok számára. Vannak olyan híres és sikeres emberek, akik nem koránkelők. Churchill például 7:30-kor kelt, de az egész délelőttöt az ágyban töltötte és ott dolgozott. Jonah Peretti, a Buzfeed vezérigazgatója 8.30-kor kel, Aaron Levie, a digitális tárhelyeket kínáló Box vezérigazgatója még ennél is később, 10 órakor ébred és a Reddit társalapítója Alexis Ohanian szintén 10-kor kel.

Úgy tűnik, hogy nem pusztán az ébredés időpontja határozza meg a sikert.

Ha valaki meg tudja tenni, hogy a reggelébe beiktat egy órás reggeli rutint (például Robin Sharma 20-20-20-as formuláját), akkor az biztosan hatékonyabbá teszi a napját, hiszen a reggeli mozgás, tanulás felpörgeti a szervezetet, az agyat. Ezt azonban csak akkor érdemes bevezetni, ha a reggeli rutin ellenére megmarad az elegendő alvás. Ügyfeleimnek mindig azt mondom, hogy ha csak 10-15 perces rutin fér bele a reggelükbe, az legyen valamilyen mozgásos, kardio tevékenység, mert az kiválthatja a reggeli kávét, felpörgeti az anyagcserét, így az egész nap hatékonyabb lehet.

Ha azonban valaki szélsőségesen bagoly, akkor nagy valószínűséggel folyamatos szociális alvási deprivációban van, hiszen a társadalom elvárja, hogy 8-ra beértjünk az iskolába, 8 vagy 9-re a munkahelyünkre stb. Ez már önmagában is egészségügyi kockázatokkal jár. Nem véletlenül nagyobb az alvászavarok, depresszió, addikciók, elhízás aránya a szélsőséges bagoly típusoknál. Ha Ön is ebbe a csoportba tartozik, akkor a reggeli rutint csak akkor iktassa be, ha rugalmas a munkaideje és egy rövid mozgást még be tud tervezni a munkaidő elé. Más esetben érdemes egy esti, nyugodt időszakot (akár egy órát) a következő napra való felkészülésnek szentelni. Este azonban már célszerű valamilyen lecsendesítő, befele figyelő mozgást beiktatni, például jógát, így nem pörög fel még a szokásosnál is jobban a szervezete.

Arianna Huffington, a Huffington Post társalapítójának sikerreceptjét pedig ebben az alvásmegvonásos világban nagyon érdemes megfogadni: Aludjon többet, így sikeresebb lesz! Ehhez én csak annyit teszek hozzá, hogy ezt meg tudja tenni, ha az ébren töltött óráit hatékonyabban tölti el. Erről pedig hamarosan írok.

Végül pedig Russel Foster neurológus az alvásról:

–